Endrődi Éva - Mondd, hogy képzeled ezt

Pont egy éve ismerlek már téged,
És azóta csak miattad élek
Hogyha hagynád, át is ölelnélek,
De te haragszol, ha néha hozzád érek!

Bármennyire zavar is a vágyam,
Hétröl hétre újra itt vagy nálam
Hozzám láncol ezer apró érdek
De te sosem teszed azt, amire kérlek

Mondd, hogy képzeled ezt,
Hogy csak én adok, de sosem kapok töled
Mondd, hogy képzeled ezt
Nekem színte semmi nem jutott belöled, belöled

Mint régi rossz lemezt
Neked mégis mindig felteszem a kérdést
Mondd, hogy képzeled ezt
Mikor viszonzod már végre ezt az érzést?!

Pont egy éve ismerlek már téged,
Sokra bizony nem jutottam véled
Amikor a két szemembe nézel
Én sosem tudom mi az, amit érzel



Mosolyoddal felszítod a vágyam
De óvatosan kerülöd az ágyam
Annyi minden van, mit együtt jól csinálunk,
De a szerelem még soha nem járt nálunk


Mondd, hogy képzeled ezt,
Hogy csak én adok, de sosem kapok töled
Mondd, hogy képzeled ezt
Nekem színte semmi nem jutott belöled, belöled

Mint régi rossz lemezt
Neked mégis mindig felteszem a kérdést
Mondd, hogy képzeled ezt
Mikor viszonzod már végre ezt az érzést?!
Mikor viszonzod már végre ezt az érzést?!