Váradi Roma Café - Álmatlanság gyötör

Álmatlanság gyötör, felkelek,
Rágyújtok és azon merengek:
Hogy neked is rossz
Vagy csak nekem,
Ha nem vagy itt, épp nem vagy velem,
A hiányérzet gyötör -e vagy sem,
Hogy fáj -e neked, ahogy nekem,
Amikor nem vagy mellettem,
Mert én úgy érzem, nélküled elveszek.
Nem éreztem ilyet még sosem,
Talán ez egy igaz szerelem...
Veled tudnék boldog lenni,
Rajtad kívül nem kell senki,
Remélem, hogy Te is csak velem.
Mert úgy, ahogy én szeretlek, nem fog senki,
Nem tudnék veled betelni,
A csókjaidat vágyom szüntelen.

Nem éreztem ilyet még sosem,
Talán ez egy igaz szerelem...
Veled tudnék boldog lenni,
Rajtad kívül nem kell senki,
Remélem, hogy Te is csak velem.
Mert úgy, ahogy én szeretlek, nem fog senki,
Nem tudnék veled betelni,
A csókjaidat vágyom szüntelen.

Nem éreztem ilyet még sosem,
Talán ez egy igaz szerelem...
Veled tudnék boldog lenni,
Rajtad kívül nem kell senki,
Remélem, hogy Te is csak velem.
Mert úgy, ahogy én szeretlek, nem fog senki,
Nem tudnék veled betelni,
A csókjaidat vágyom,
A csókjaidat vágyom,
A csókjaidat vágyom szüntelen.