Filmzenék - Valami Amerika 2 - Leperegnek a könnyek video

Valami Amerika 2.
Előadó: Filmzenék
Album: Valami Amerika 2.
Megjelenés: 2008
Hossz: Keressük!
Szövegírók: Duba Gábor
Szakács László
Zeneszerzők: Keressük a zeneszerzőt!
Kiadó: Keressük!
Stílus: Keressük!
Címkék: Keressük!
Miről szól a(z) 'Valami Amerika 2 - Leperegnek a könnyek' dalszöveg ?
A narrátor a múlttal kapcsolatát szakítja meg, ami megkötötte, de úgy érzi, más út vár rá. A változás melankóliáját éli át, ahol a könnyek, emlékek és a fájdalom a változás és az elengedés részei. Az emlékek képek formájában őrződnek, amelyek sosem halványulnak el, összekötve őt a múlttal. A bizonytalanság érzése áthatja az egészet, hiszen nem biztos abban, hogy mi vár rá és kire vár. Bár a szívét összetöri a maradás gondolata, mégis vigyázni szeretne a hátrahagyottra, hiszen a világ egyszer az övé lehet.
Nyomj egy like-ot ha tetszik ez a rovat!
Megtekintve: Ma 12, összesen 84585 alkalommal

Beküldő

eliiz

eliiz

Pontszám: 8

Dalszöveg

Maradnék, de érzem, hogy mennem kell,
Mert vár valahol egy másik út.
Hogyha most is úgy szeretsz engedj el, ma már
Nem köt ide csak a múlt.
A kezed fogom ma is ugyanúgy, mint régen.
A képen ott vagy te is velem, és nem értem
Miért szakad el a kép, hova tűnik a sok emlék?

Leperegnek az utolsó könnyek, elfelejtjük, hogy van egy álmunk.
A vonatok indulnak és jönnek, de mi nem tudjuk, hogy kire várunk.
Az első és az utolsó lépés téged bánt és ez nekem is fáj.
A szívünkben ott lapul az érzés: soha semmi nem lesz ugyanúgy már.

Egyedül csak védtelen gyermek vagy. Ha kell
Én vigyázok rád.
Ne akard, hogy mindenre választ kapj!
Egyszer tied lehet a világ.
Ha itt maradok összetörik majd a szívem.
A képen ott leszel mindig ahogyan régen.
Soha nem fakul a kép, amíg összeköt az emlék.

Leperegnek az utolsó könnyek elfelejtjük, hogy van egy álmunk.
A vonatok indulnak és jönnek, de mi nem tudjuk, hogy kire várunk.
Az első és az utolsó lépés neked fáj, és ez nekem is fáj.
A szívünkben ott lapul az érzés: soha semmi nem lesz ugyanúgy már.

Ha itt maradok összetörik majd a szívem.
A képen ott leszel mindig, ahogyan régen.
Soha nem fakul a kép, amíg összeköt az emlék.

Leperegnek az utolsó könnyek, elfelejtjük, hogy van egy álmunk.
A vonatok indulnak és jönnek, de mi nem tudjuk, hogy kire várunk.
Az első és az utolsó lépés neked fáj és ez nekem is fáj.
A szívünkben ott lapul az érzés: soha semmi nem lesz ugyanúgy már.



 
Hozzászólás írásához kérjük jelentkezz be!

Zeneszöveg hozzászólások

Te vagy a kiválasztott!
Te

Még egy hozzászólás sincs, tökéletes alkalom, hogy írj valamit!

© 2024 - Zeneszöveg.hu Kft. - Minden jog fenntartva.
Kedves Látogatónk!

A Zeneszöveg.hu oldal teljes értékű használatához minimum Internet Explorer 8 vagy Google Chrome v8.0, illetve Mozilla Firefox 4.0 böngésző ajánlott. Az alábbi linkeken elérhetők a legfrissebb változatok.

Amennyiben korlátozott lehetőségekkel folytatni kívánod a böngészést oldalainkon, kattints a TOVÁBB gombra.

Tovább