Lory B. - A hallgatás művészete

Össze vissza beszélsz és túrod az orrod
Hazudsz, mint a vízfolyás, az átkokat szórod.
Önálló véleményed sajnos nincsen
Mindig a másét mondod, ami menő éppen.
Tehetséged annyi, mint Grönlandon a meleg,
Mégis megjátszod magad, pedig utálod a szereped.
Változni akarsz, de egyedül nem megy,
A társfüggőség kinyírta a lelked.
Azt mondod, szabad vagy, mint Noé madara,
Mégis megkötve élsz, mint egy házőrőz kutya.
Hallgass a szívedre, és állj már talpra,
Mert idáig csak csúsztál, mint kígyó a porban.

Ref.:
Ha befogod a szemed a szád a füled,
Tudd meg nem fog fájni és zúgni a fejed.
Ha befogod a szemed a szád a füled,
Hidd el nem fog fájni többet a fejed (2x)

Eljátszod amit a filmekben láttál,
De nem jött be a stílus, amire lapot raktál.
Kétszer meghalt, tőből kiszakított fa vagy,
Gyümölcstelen természet, ne játszd meg magad!
Ismerd fel magad Andersen!
Sajnos a szádban két igaz szó rég nincsen.
Csak magadat hiteted hiú reménnyel,
De az álmaidat soha nem érheted el!
Mert rossz a motívum, ami vezet és hajt.
Ezért nem kaphatsz jót, csak problémát és bajt.
Ezért fogd be a szemed a szád a füled,
És nem fog fájni többet a fejed.

Ref.:
Ha befogod a szemed a szád a füled..

A stílusod gyenge és erőtlen,
Azt mutatod minden oké, pedig semmi sincs rendben
A szemed elárul, hogy mi van a szívedben
Hamar megmutatkozik a beszédedben.
Pedig jó színész vagy, skizofrén szerepet játszol.
Eljátszol bármit, bármikor, bárhol.
Marionettként vezet a hazugság,
Ami számodra börtön, nem a való szabadság...

Ref.:
Ha befogod a szemed a szád a füled...