Valhalla - Örökké közöttünk

Harcosok kikkel egykor együtt meneteltünk,
Lelkük a halott hősök közé szállt.
Az érinthetetlen felhők közül figyelnek,
A földet és az eget összekötő szivárványos hídon át.
Emlékeinkben Ők örökké élnek,
A dicsőség örökre tiétek halott Testvérek.

Gyújts egy gyertyát a halott Testvérek emlékére,
Kik életüket szebb jövőért áldozták!
Gyújts egy gyertyát a Testvérek emlékére,
Kiknek vére az anyafölddel eggyé vált!

Szavemet fádalom mardossa a magány perceiben,
Magam előtt látom büszkeséggel átitatott arcotokat.
Éljetek dicsőséggel a fenséges istenek árnyékában,
Én örökké folytatni fogom a Ti harcotokat.
Magasba emelem a zászlót, melyért Ti is harcoltatok,
Rajta a hősök vércseppei, melyet Ti hullajtottatok.

Gyújts egy gyertyát a halott Testvérek emlékére,
Kik életüket szebb jövőért áldozták!
Gyújts egy gyertyát a Testvérek emlékére,
Kiknek vére az anyafölddel eggyé vált!

Áldozatos munkátok köddé sohasem válhat,
Éljetek büszkén tovább a halott hősök csarnokában.
Hamarosan, emelt fővel újra együtt menetelünk,
Az istenek védelmezésében, az utolsó csatába.
Mi mindig veletek leszünk, míg tart ez a földi élet,
Nyugodjatok békében halott testvérek!

Gyújts egy gyertyát a halott Testvérek emlékére,
Kik életüket szebb jövőért áldozták!
Gyújts egy gyertyát a Testvérek emlékére,
Kiknek vére az anyafölddel eggyé vált!