Koncz Zsuzsa és Hevesi Tamás - Hajszálak

Voltunk már hullámvölgyben, s voltunk csúcsokon
És gyakran botladoztunk sötét színpadon
És néha olyan dolgok történtek velünk
Csak épp egy hajszál hiányzott, hogy végleg kész legyünk

Fáztam már hideg szélben, s perzselt már a nap
jártam már reménykeltő fényes ég alatt
A döntőpillanatban mégis elborult
Csak egy hajszálon múlt

És egy hajszál is távolság
Ha ennyin múlik a boldogság
Lehet, hogy véletlen
mégis bánt engem
Mért nincsen soha szerencsém

Volt már az életemben néhány alkalom
Próbáltam elhinni, hogy nemcsak álmodom
Úgy tűnt, hogy senki nem fekszik már keresztbe
De észre kellett vennem, hogy egy hajszál került be
a levesbe

Volt úgy, hogy azt gondoltam, sínen vagyok
Indulásra készen vártak már a mozdonyok
Már majdnem együtt utaztunk a siker vonatán
Csak egy hajszál híján

És egy hajszál is távolság
Ha ennyin múlik a boldogság
Lehet, hogy véletlen
mégis bánt engem
Mért nincsen soha szerencsém

Voltunk már várólistán, s voltunk címlapon
Táncoltunk mezítláb a forró bádogon
Lehet, hogy véletlen
mégis bánt engem
Mért nincsen soha szerencsém

S minden egy hajszálon múlt .