Jóindulat - Átlagos reggel

Az első napsugarak beszöknek az ablakon,
Fehér vászon a szememnél, 1 tollpihe az orromon
Csiklandozza elmém álltal pójázott álmaim.
Megtörik a fény a függöny apró szálain.
A kulcslyukon beszivárog a kávé illata,
Csalogat mert engem vár az ébredés kínpada,
Fejemre húzom a takarót, pedig ébren a város.
Rajtamkívűl már sajnos senkise álmos.

Refr:
Ez is csak 1 átlagos reggel,
7 órakór üvölt a wekker.
Kiásítom magamból az egész világot
Mit a fogtündér is többször áthágott.

Vizelési kényszerhelyzet, segítek rajta.
Hideg vizzel mosom le arcom a fürdőszobában.
Tiszta lappal indulok, mint a teremtés,
Fülembeszökik véletlenül az időjárás jelentés.
Ágy alól a papucsomat kilöki a szükség,
Számba röppen a pirítós, hamis segítség
Emlékmorzsák díszelegnek a fehér parkettán
1 borosüveg a morzsák mellett, másé volt talán.

Refr:
Ez is csak 1 átlagos reggel,
7 órakór üvölt a wekker.
Kiásítom magamból az egész világot
Mit a fogtündér is többször áthágott.

Valaki itt járt és itt hagyta az amnéziát örökre nekem
A kulcs még leng az ajtón és az etalontól zúg a fejem
Nyitva maradt a üresség, be akarom zárni végre
Valaki itt járt és sajnos ennyi a történet vége