David - Engedj el...

Elmondhatod százszor, és én félek, hogy nem tudok hinni már,
Hidd el, másra vágyom, egy csepp túl sok, hisz rég betelt ez a pohár,
Pár érzés, mi összetörte azt a régi varázst,
Összedőlt, mint kártyavár, s mondd, mit tennél ezután,
Hogy újra átjárjon a fény, mondd, mit tennél, mert erre várok én.

Mondd, mért fáj úgy, mi lesz majd a szerelemen túl
Összedőlt, mint kártyavár, mert tudom jól, hogy becsaptál.
Mért mondtad el, mert most ezer sebből vérzem,
Kérlek, most már engedj el, s nem mondd többé, hogy szeretsz.

Engedj el... Engedj el...


Üres minden szó már, elfáradt mi egykor úgy vibrált,
Egy utolsó pillantás még rád, csak egy tűnő emlék lesz talán,
Pár kérdés, melyre választ sosem adhatsz már,
Összedőlt az életünk, mondd mennyit értem én
Mért mondod, hogy szeretsz még, mi volt az, amit irántam éreztél.

Mondd, mért fáj úgy, mi lesz majd a szerelemen túl
Összedőlt, mint kártyavár, mert tudom jól, hogy becsaptál.
Mért mondtad el, mert most ezer sebből vérzem,
Kérlek, most már engedj el, s nem mondd többé, hogy szeretsz.

Engedj el... Engedj el...