Mészáros Árpád Zsolt - Szédült világ - Üres szobám

1. Miért kellett, hogy így legyen,
Nekem nincs két életem,
Egy van és azt becsülöm,
A veszélyt pedig kerülöm.

Refr.: Elhittem minden szót,
Szédültem, úgy lángolt,
Forró csók vártam rád,
Hozzám érjen a szád.

Mint üres szobám ablakán a fény,
Úgy törtél be és mindent elvittél,
Azt hazudtad, hogy jó és minden szép a világon,
Amit adtam eddig én.

Mint üres szobám ablakán a fény,
Úgy törtél be és mindent elvittél,
Azt hazudtad, hogy jó és minden szép a világon,
Amit adtam eddig én.

2. Engem csak a víz ringat,
Számolom a napokat,
Hullámokkal beszélek,
A vihartól már nem félek

Refr.: Elhittem minden szót,
Szédültem, úgy lángolt,
Forró csók vártam rád,
Hozzám érjen a szád.

Mint üres szobám ablakán a fény,
Úgy törtél be és mindent elvittél,
Azt hazudtad, hogy jó és minden szép a világon,
Amit adtam eddig én.

Mint üres szobám ablakán a fény,
Úgy törtél be és mindent elvittél,
Azt hazudtad, hogy jó és minden szép a világon,
Amit adtam eddig ééén.


- közjáték –


Mint üres szobám ablakán a fény,
Úgy törtél be és mindent elvittél,
Azt hazudtad, hogy jó és minden szép a világon,
Amit adtam eddig én.

Mint üres szobám ablakán a féééééény,
Azt hazudtad, hogy jó és minden szép a világon,
Amit adtam eddig ééééén.
Úgy törtél be és mindet elvittél,
Azt hogy jó és minden szép a világon,
Amit adtam eddig én.

Mint üres szobám ablakán a fény,
Úgy törtél be és mindent elvittél,
Azt hazudtad, hogy jó és minden szép a világon,
Amit adtam eddig ééén.

Ééééén.