Young G - Szó nélkül...

ReeCo Nite:
Mikor mutatok valamit, téged nem érdekel,
csak takarózol, ne kamuljál, ne kertelj,
Nekem most a pénzed kell, hiába készülsz fel,
mert ölni is képes leszek, hogyha szükséges.
Unom a szükséget, éget a nyomor,
a környékünkön bizony mindig korog egy pár gyomor,
és éjjelente, néha arra ébredek,
hogy zokognak a gondok miatt az emberek.
Kinézek az ablakon, látok egy apát,
aki éppen nadrágszíjjal neveli a fiát.
A piát persze nem veti meg minden este,
teljesen elzsibbad a felesektől a teste.
Belül a tudat, hogy rosszul cselekszik,
teljesen kihalt és mire lefekszik,
addig a fiú már régen elhúzott,
Másnap döbben rá, el sem búcsúzott...

Magányos esőcseppek, kopannak az ablakon,
folynak le lassan, mint a könnycseppek az arcomon.
Annyival tartozom, hogy elmondjam nekik,
rossz helyen járnak, ha a nyugalmat keresik.
Mert a világ, kifordult önmagából,
lehangoló minden, mint egy késő esti zápor.
A mától már tegnap is félnünk kellett,
De örülhetünk, hogy ételre épp hogy tellett.
Mert lássuk be, minimális a bér,
amit a becsületes munkáért az élet kimér.
Te meg kinek hinnél, ha nem a hangzatos hiteleknek,
akik svájci frank alapon jövővel hitegetnek.
Hidd el, nem hisznek, a reményt vesztettek,
de ha bekattannak egyszer, na az kemény lesz nektek.
Elégszer szenvedték már meg mind azt a sok szart,
amit hagytál magad után.
Na nézzél bután, mert te okoztál mindent,
amiért oktalanul is okolták Istent.
Te végzed a sitten, én meg majd nevetek,
hogy a pénz mennyire elvette az eszedet...

Young-G:
Nem marad más csak a fájdalom.
gyűlölet, izzadás, szánalom.
Ne haragudj rám, nagyon sajnálom,
majd én magamra veszem, bevállalom.
Mert tudom, hogy ti mai napig nem láttok tisztán,
bocsi, hogy én nem vagyok Dzsingisz Kán.
Ki a világot váltaná a szemedben,
semmi értéket nem tolok a kezedbe.
Pedig őszintén meg akartam tenni,
ég a pofám érte, el kellett menni.
Nem tudok most már itthon maradni,
magamat picit lenyugtatni.
Kérem az Úristent, védjen meg téged,
ezentúl én már nem leszek véled.
Ki mindig téged bíztatlak,
a temetőben meg siratlak...