Giuditta (operett) - Giuditta és Octavio szerelmi kettőse (Jöjj, mosolyog már fenn a Hold...)

Octavio:
Jöjj, mosolyog már
Fenn a Hold,
Bennünk a vágy
Soha szebben nem dalolt!
Az illat járja át
Ezt a titokzatos éjszakát,
Oly szerelmesen várok rád,
Ugye nem vársz tovább?

Giuditta:
Jöjj, gyönyörűszép látomás,
Hadd járjon át
Ez a forró lángolás!
Szívem már nem remélt
Ilyen felkavaró szenvedélyt,
Csókban összeforrva
Töltsük hát
Ezt a bűvös éjt!

Octavio:
Várj, ez az ünnepi
Szép ragyogás
Csak rólad szól!
Ez a halkszavú szívdobogás
Csak rólad szól!

Giuditta:
Ez az illat a réten,
A csillag az égen
Csak rólad dalol!

Octavio:
De az alkonyi szél,
Az is rólad mesél,
Meg a tarka madár,
Mikor angyali éneke száll!

Giuditta:
Áradjon ránk lobogón
Ez az isteni vágy,
Add hát a szád!

Octavio:
Oh, boldogság...

Giuditta:
Gyere, hív ez a szív,
Ez a száj reszketve vár!

Octavio:
Nem szól e száj,
Csak csókra vár...

Giuditta:
Csak téged vár...

Octavio:
Csak szerelemre vár!

Együtt:
Várj, ez az ünnepi
Szép ragyogás
Csak rólad szól,
Ez a halkszavú szívdobogás
Csak rólad szól!

Giuditta:
Ez az illat a réten,
A csillag az égen
Csak rólad dalol...

Octavio:
De az alkonyi szél
Az is rólad mesél,
Meg a tarka madár...

Együtt:
...mikor angyali éneke száll,
Áradjon ránk lobogón
Ez az isteni vágy,
Add hát a szád!
Gyere, hív ez a szív,
Ez a száj reszketve vár,
Csak téged vár,
Csak szerelemre vár,
Úgy vár!