Smile Of Hell - Holnap (ft. Ianaa)

(ja..aztech beatz...soh)

Verse 1:

Napok, percek, órák és éjelek
Könny és vércseppek én így élem az életet
Lehetett volna máshogy én mégis ezt kaptam
Kőszívet és magányt ami megvár hajnalban
Társként átölel és magához szorít erősen
Ő már gyerekként rámtalált és segített hogy felnőjjek
És ha bolyongok az erdőben a szívem iránytűt mutat nekem
Talán a boldogság, talán majd egy nap meglelem
Tájakként mellettem elsuhannak az évek
Csak tanulság mit leszűrök, vissza sose nézek
És ha könnyes párnával ébredek fel reggel
A szívemben egy vekker, parancsol, hogy kelj fel

Refrén: (2x)

Mindig magába húz majd egy holnap
Torkon ragad s nem engedi hogy szóljak
Talán vár még rám valami az út végén
Akkor sem értem, hogy mért pont ez mért pont én

Smile of Hell:

Régen még hittem, ma már csak teszem a dolgom
Az ördöggel cimborálok, mert isten elfoglalt folyton
Sokszor a könyeimmel folytom pedig zokognék
A cseppjeit a mikrofonba hullajtom ha kell hozok még
Van itt bőven, óriási a készlet
Mert falhoz vág és szétszed, minden egyes részlet
Amit ad az élet pedig én már repetát nem kérek
Elmúltak az évek, lelkemben kihúnytak a fények
Istenem adj erőt, hogy a pokol tűze égessen
Hadd fájjon, szaggasson, hogy erősebbé még edzen
Vérezzen a lelkem, marcangod, hogy érezzem
Hadd hagyjak nyomot, hogy tudják azt, hogy léteztem

Refrén: (2x)

Mindig magába húz majd egy holnap
Torkon ragad s nem engedi hogy szóljak
Talán vár még rám valami az út végén
Akkor sem értem, hogy mért pont ez mért pont én

Ianaa: (2x)

Minden nap új nap egy újabb holnap
Nem érdekel, hogy ki mit mondd csak hogy nektek szóljak
Na gyere mondd el mit ad az élet
Ha érted szólnak a beatek vége

Refrén:

Mindig magába húz majd egy holnap
Torkon ragad s nem engedi hogy szóljak
Talán vár még rám valami az út végén
Akkor sem értem, hogy mért pont ez mért pont én

Smile of Hell:

Végig gondolom, ezt a szánalmas életet
Az jó dolog, hogy reppelek meg, hogy csinálom a zenéteket
Többet akartam, valami más lenni
De csak vallomásokra futja, egy-két trekkre és ennyi
Utat akartam mutatni, hogy mit ne válassz
Hogy van egy teljes életed amit áthatsz
Mert lehetnél más is, akár olyan mint én
Foggal és körömmel megküzdeni mindenért
Hogy ne legyél fagyos játszóterek vendége
Hogy ne hajléktalanokkal ülj össze ez évre
Ott már jártam, köszönöm kiálltam
De éltem már más országban és a tengereket is láttam
Ha úgy tetszik a végletek embere, koldultam párszor
Aludtam padokon, és távol a hazától
Voltam ingyenélő és volt hogy másért fizettem
Volt, hogy nekem meg volt, volt hogy én voltam a menedék a hidegben
Voltam gyámolt, és voltam gyámoltalan
Volt, hogy mások kerestek volt, hogy a családomat kutattam
Egyszer volt hol nem volt, volt egy végtelen történet
A legenda én vagyok, nem a képek amit te nézel

Refrén: (2x)

Mindig magába húz majd egy holnap
Torkon ragad s nem engedi hogy szóljak
Talán vár még rám valami az út végén
Akkor sem értem, hogy mért pont ez mért pont én