Robezz - Angyal

Túl nagy a láng, felemészt a vágy,
ha volna egy percem azt kérném hogy nézz rám
csak nézek az ablakon nézem a várost,
a hajnali rohanást a reggeli káoszt.

várok.... még eljön az angyal
elhozza a hajnalt a percet a nappal.
a szárnyain elvisz, el repít az éjjben
elvesznék a karjaiban csillagos égen.

hiányát érzem, mert nélküle vérzek
begyógyulnak a sebeim ha szemeibe nézek.
szárnyai óvnak, és vezetnek éjjel
ha félek.... vele repülök a szélben

mondd meddig kell várni, mondd meddig még
mondd miért érez mást mindig az egyik fél.
egy dallamot dúdolok magamban halkan
ez is csak rólad szól kérlek hallgasd

várok rád amíg a szívem dobban
a gondolatom roppan a hiányod ott van
minden mondatban, minden szóban
keresem a kezed de nem tudom hol van

csak múlnak percek és múlnak az évek
egyre távolabb sodor majd tőled az élet
megállítom az időt hogy fogjam a kezed
Én vagyok az, a szerelmes kisgyerek.


[2]

Hol vagy, miért nem látlak már?
csak az emlékek maradtak mit rám hagytál
Egy régi kép az asztalon
meg egy régi dal amit hallgatok

A peronon állva. csak a téli táj.
mondd hová tűnt el az a régi báj
Mi az arcodon ült mikor rád néztem
ez előtt fel sem tűnt de most átérzem

Üvölt a csend. és sírnak a fák,
Elhallgat az élet elhívna a vágy
Elhagynám a várost ha nem lennék gyáva
de nélküled nincsen holnap a mára

A tegnapból a mába, az idő is drága,
de te itt maradsz örökké a szívembe zárva
Angyal... kérlek vigyél magaddal
nap-nap után gyere hozd el a hajnalt

Angyal... a szíved marasztal
elmosódik minden nincs éjjel se nappal
Hol vagy... mondd meg merre menjek
hogy a kezed a kezemben érezhessem

Egy dal, egy szív, egy szó, egy hanggal
egy ütem, egy érzés, hol vagy angyal
Amíg ragyog a nap, ott fent az égen
addig várlak még... addig várlak téged....


[Ref]

Angyal.... vigyél magaddal
Angyal.... A szíved marasztal
Angyal.... gyere hozd el a hajnalt
Angyal.... Nincs éjjel se nappal

Angyal.... vigyél magaddal
Angyal.... a szíved marasztal
Angyal.... gyere hozd el a hajnalt
Angyal.... ÓóÓóÓ