Genitív - Magány

Elszállt már a félelem,de elszállt már a fény is
Leszarom a szerelmet de mér zabál fel mégis?
Mér érzek mindent hidegnek,mért kedvesebb az éjszaka?
Elveszett az értelem,de hívogat az éjj szava
rappelek ha jól vagyok,és rappelek ha bánatos
mér építsek homokvárata a tenger úgyis alámos
Eltelhetnek a hónapok,de mégse felejtelek
Elmondtam már párszor,hogy én miért szerettelek
Elvarázsolt a lényed,és elvarázsoltak szavaid
mikor látlak újra,mikor fogom kezemben a kezeid?
Elbúcsúzni van idő,hisz az élet olyan hosszú
De valóban ezt akarod?Téged éltet még a bosszú?
Téged éltet az mi elmúlt?hát gondolkozz el rajta
Ami édes mint a méz,az a torkod miért marja?
Hány emlék él a szívemben,de mért nem kapok választ
stabil voltam nemrég most kereshetem a támaszt

Felhúztam a falakat,és álmok mögött éltem
nem vágta le senki,hogy legbelül mindig féltem
Sötét van most,éjszaka és várom már a reggelt
Remélem,te leszel az aki majd reggel felkelt
A szöveg az már ózsdi,tudom azt is,hülyén hangzik
De szeretlek,héj,maradj még amíg a szíved tart itt
Addíg amíg érzed,hogy nem élhetsz én nélkülem
Én pont ugyan ezt érzem érted adnám én mindenem
Ha megállna az idő,vagy visszatekerném néha
Már kurvasokszor estem,de nem leszek többé néma
csillagok ragyognak,lámpafény beterít mindent
ujjabb 16 sor érzelem lássátok mi van itt bent
4 sor van még hátra,de a tollam többet írna
Az én múzsám egy lány meg a papírszéli firka
Az utolsó soraimmal elárulom a lényeget
Szerelem és reppezés ameddíg én élhetek