Emberek - Fekete angyal

Rossz útra tért egy bátor angyal,
Elhagyta a tiszták seregét.
Vadul menekült erős, nagy szárnyakkal,
Ő választotta az éj színét, a sötétségét.

Eltévedt és vissza már nem tér.
Senki nem testvér.
Megtagadott ősi angyalvér,
Semmitől nem fél.
Már régen könnyek nélkül él,
Társakat nem kér.

Árnyékba bújt, csak fényt ne lásson.
Ne tudja senki, hogyan él.
Felhők közé szárny nélkül hogy szálljon?
A többi angyal célhoz ér, de ő helyet nem kér.

Eltévedt és vissza már nem tér.
Senki nem testvér.
Megtagadott ősi angyalvér,
Semmitől nem fél.
Már régen könnyek nélkül él,
Társakat nem kér.

Eltévedt és vissza már nem tér.
Senki nem testvér.
Kitagadott ősi angyalvér,
A bűnös mennyit ér?
Semmit nem bán, s nem remél,
De a szíve bosszút kér.

Álmokat lát a fekete angyal,
Az álma tiszta, hófehér.
Együtt repül a régi társakkal,
Megsimogatja egy meleg kéz,
De az álom elvész.

Eltévedt és vissza már nem tér.
Senki nem testvér.
Megtagadott ősi angyalvér,
Semmitől nem fél.
Már régen könnyek nélkül él,
Társakat nem kér.

Eltévedt és vissza már nem tér.
Senki nem testvér.
Kitagadott ősi angyalvér,
Egy bűnös mennyit ér?
Semmit nem bán, s nem remél,
De a szíve bosszút kér.

Eltévedt és vissza már nem tér.
Senki nem testvér.
Megtagadott ősi angyalvér,
Semmitől nem fél.
Már régen könnyek nélkül él,
Társakat nem kér.


Eltévedt és vissza már nem tér.
Senki nem testvér.
Kitagadott ősi angyalvér,
Egy bűnös mennyit ér?
Semmit nem bán, s nem remél,
De a szíve bosszút kér.