Soltész Rezső - Gondolj rám

Gondolj rám, ha elmegyek,
gondolj rám, ha nem leszek,
és ha más ölel egyszer, akkor is gondolj rám.
Gondolj rám, ha elmegyek,
gondolj rám, ha nem leszek,
és ha más ölel egyszer, akkor is gondolj rám.

Egy viharos éjszakán találkoztam veled kedvesem,
villámlott fenn az ég, úrrá lett rajtunk a szerelem,
szakadó esőben megbújtunk ketten egy a híd alatt,
olyan gyönyörű voltál, hogy azt hittem a szívem megszakad.

Gyorsan jött minden és úrrá lett rajtunk a szenvedély,
úgy bújtál hozzám, hogy azt hittem, most minden véget ér,
hallgattuk, hogy kopog az eső,
tudom velünk akkor megállt az idő.

Emlékszem, azt mondtad, sohase búcsúzzunk kedvesem,
magadhoz öleltél, szorosan fogtad a két kezem,
szemedben könnyekkel egyszer csak azt mondtad, ne keress,
el kell most menned, az utad máshová vezet.

Távolban egyszer csak megszólalt halkan egy kis harang,
egy utolsó csók, minek íze még most is a számban van.
Néztem, ahogy mentél kedvesem,
az utolsó szavadra még most is emlékszem.

Gondolj rám, ha elmegyek,
gondolj rám, ha nem leszek,
és ha más ölel, azt mondtad, akkor is gondolj rám,
Gondolj rám, ha elmegyek,
gondolj rám, ha nem leszek,
és ha más ölel egyszer, akkor is gondolj rám.

Most is a fülemben cseng, amit mondtál a híd alatt,
azóta kereslek, emléked szívemben megmarad.
Lepereg előttem százszor is, annyi sok év után,
hogy mi történt azon a gyönyörű viharos éjszakán.

Távolban hallom még ma is, hogy szól az a kis harang,
az utolsó csók íze, hidd el, még ma is a számban van.
Mentél, visszanéztél kedvesem,
az emléked még most is őrzöm a szívemben.

Gondolj rám, ha elmegyek,
gondolj rám, ha nem leszek,
és ha más ölel egyszer, akkor is gondolj rám.
Gondolj rám, ha elmegyek,
gondolj rám, ha nem leszek,
és ha más ölel egyszer, akkor is gondolj rám.
Gondolj rám, ha elmegyek,
gondolj rám, ha nem leszek,
és ha más ölel egyszer, akkor is gondolj rám.