Halász Judit - Micimackó

Egy napon, mikor Micimackónak semmi dolga nem akadt
Eszébe jutott, hogy tenni kéne valami nagyon fontosat
Elment tehát Malackához, hogy meglesse, mit csinál
De Malackánál éppen akkor senkit nem talált

Így hát elindult hazafelé, miközben sűrűn hullt a hó
S arra gondolt, otthon talán akad egy kis ennivaló
Hogy kimelegedjék, ugrándozott, s jó nagyokat lépett
S a hidegre való tekintettel énekelni kezdett:

Minél inkább havazik, annál inkább hull a hó
Minél inkább hull a hó, annál inkább havazik
Hull a hó és hózik, Micimackó fázik
Hull a hó és hózik, Micimackó fázik

Ismert erdei körökben az az általános nézet,
Hogy Micimackó, mint minden medve, szereti a mézet
És ez nem csak afféle szerény vélemény,
Hanem határozottan állítom, hogy tény, tény, tény

Ezért mikor hideg van, és sűrűn hull a fehér hó
Kell, hogy legyen az almáriumban eltéve ennivaló
Így aztán, ha télidőben Micimackó megéhezik
Megkóstol egy csupor mézet alaposan, fenékig

Minél inkább havazik, annál inkább hull a hó
Minél inkább hull a hó, annál inkább havazik
Hull a hó és hózik, Micimackó fázik
Hull a hó és hózik, Micimackó fázik

Micimackó a barátom, és gyakran elbeszélgetünk
Azokról a dolgokról, mit mind a ketten ismerünk
És tanultunk egy verset is, és most már kívülről tudom
Ha hideg van, és hull a hó, én mindig ezt dúdolgatom:

Minél inkább havazik, annál inkább hull a hó
Minél inkább hull a hó, annál inkább havazik
Hull a hó és hózik, Micimackó fázik
Hull a hó és hózik, Micimackó fázik
Hull a hó és hózik (zik,zik), Micimackó fázik (zik,zik)
Hull a hó és hózik (zik,zik), Micimackó fázik