Krisz Rudolf - Törd át a csendet

Az ébredés, bárhol ér, te bennem élsz

Ne kérdezd honnan jöttem,
ne kérd hogy változz értem.
Ne mondd hogy voltál másé,
nincs múlt csak légy a máé.

Suttogd hogy vártam már rád,
ne álmodj szebbet a mánál.
Ne sírj most érted jöttem,
ne nézz úgy rám.

Nagy a csend kérlek törd át,
mondhatsz bármit csak mondd már.
Hangod feltámaszt engem,
új reményt érezz bennem.

Nagy a csend kérlek törd át,
mondhatsz bármit csak mondd már.
Hangod feltámaszt engem,
új reményt érezz bennem.

Az ébredés, bárhol ér, te bennem élsz

Ha távol járok tőled,
a holdat sose kérdezd.
Titkomat ő is rejti,
vörösre lelkem festi.

A rózsát érted téptem,
bár tudom sose kérted.
Fizetni vérrel kellett,
érted ez jár.

Nagy a csend kérlek törd át,
mondhatsz bármit csak mondd már.
Hangod feltámaszt engem,
új reményt érezz bennem.

Nagy a csend kérlek törd át,
mondhatsz bármit csak mondd már.
Hangod feltámaszt engem,
új reményt érezz bennem.

Nagy a csend kérlek törd át,
mondhatsz bármit csak mondd már.
Hangod feltámaszt engem,
új reményt érezz bennem.

Nagy a csend kérlek törd át,
mondhatsz bármit csak mondd már.
Hangod feltámaszt engem,
új reményt érezz bennem.

Nagy a csend kérlek törd át,
mondhatsz bármit csak mondd már.
Hangod feltámaszt engem,
új reményt érezz bennem.