Tkyd - Painball

Vigyázó szemetek most Rómára vessétek.
Imádó szeretet, most próbára testvérek.
A bátrak nyomát ne csak gyáván kövessétek.
Tiszteld a tündéket, a többieket üssétek.

Az ürességet fessétek be legyen világos.
Simogat a felszín de a kéreg alatt szilánkos.
Sivatagból lesz a legmélyebb tenger a világon,
egy kirakatból nézitek az egész kurva világot.

A virágot a lábam elé tegyétek ha szerettek,
de szerintetek örülök egy ilyen kurva szerepnek?
A szereknek a rabja nem, csak szavaknak a mestere.
Szaladnak már a szelídek, hogy tollam őket fesse meg.

Ne lesse meg a hívatlan a hivalkodók titkait.
A hírem engem megelőz, de az őszinte ritka itt.
A szerény színvonal már szűkíti az ereket.
Az eredet itt zsírszegény, így szűkítik a keretet.

A tekinteted elárul, hogy ne játszd meg a szereped,
a te rapped nem szerepel a listán amit szeretek.
A szedett-védett élet nem csak neked okoz gondot,
gondoltad mi lesz ha egyszer megnyomom a kurva gombot?

Refrén:
Ahonnan én jövök ott nem létezik fájdalom.
Ahol most élek ott a lélegzet is fáj nagyon.
Ahová tartok oda nem tartozik senki sem.
Én nem tartozom senkihez, te elhiszed? én elhiszem,
de nekem nem elég már ennyi sem.

Nem okoz gondot, hogy a gondolatban ússzak,
hálás legyek önmagamnak és mindig új lapot húzzak.
A magamfajtákat egy magamfajta vezérli,
a vezéretek nem leszek, bár mindenki ezt beszéli.

A veszély beszédes, a gyáva kutyák ugatnak,
az eretnekek keletnek, a hitetlenek nyugatnak.
A porond dorombol, mikor a deepflow dörömböl,
az elméteket töröm föl, ha dobom neked örömből.

A körmöm szakadtáig megszakad a szívem,
az emberek zöldet beszélnek, de nekem kék a színem.
A tehetség vezérel, a tehetetlen nem ér el.
A popular a parasztoké, te érd be a zenével.

De ne érd be a felével ez karrier mi felível.
Itt élők írnak legendát egy halott ember kezével.
Nézz a jóság szemével, és meglátod a rosszakat,
az aranyesőt vártuk, de fejünkre csak a fos szakadt.

A jogtalanság talaján csak jogállamok élnek meg,
a megváltó megváltozott, és nézi hogy kefélnek meg.
Ez csak egy dal nem halhatatlan mint a hadvezérek.
Nem vezérel mohóság, csak jóság, úgyhogy hadd beszéljek.

Refrén:
Ahonnan én jövök ott nem létezik fájdalom.
Ahol most élek ott a lélegzet is fáj nagyon.
Ahová tartok oda nem tartozik senki sem.
Én nem tartozok senkihez, te elhiszed? én elhiszem,
de nekem nem elég már ennyi sem.