Illés együttes - Városi csoda

Utcák, terek, udvarok,
járdák, öreg házsorok,
lépcsők, folyosók, kapualjak.
Rám néz egy-egy ablak ott,
lustán, ahogy ballagok,
mint egy szürke kősivatagban.

Felszáll valahonnét, rikkant a rigó,
füttyét meg is hallja már egy csodaló.
Hozzá odanyargal néhány kiscsikó,
utcák sora csattog, vágtázni jó.

Kinő a fű, kihajt az ág,
kinyílt minden virág.
Erdőt nevel a macskakő,
mesét zúgnak a fák.

Szép bodza nő a fal tövén,
csodás meglepetés.
A tér helyén most zöld a fű,
és napfény legelész.

Utcák, terek, udvarok,
járdák, öreg házsorok,
lépcsők, folyosók, kapualjak.
Sorra kivirágzanak,
földdel beborítanak,
ez nő ki a kősivatagból.

Rozsdás öreg lámpák törzsén kopogó
harkály bogarászik, rikkant a rigó
És már a sok ember fürgén jön elő,
minden utcalámpán gyümölcs nő.

Kinő a fű, kihajt az ág,
kinyílt minden virág.
Erdőt nevel a macskakő,
mesét zúgnak a fák.

Szép bodza nő a fal tövén,
csodás meglepetés.
A tér helyén most zöld a fű,
és napfény legelész.

Rozsdás öreg lámpák törzsén kopogó
harkály bogarászik, rikkant a rigó
És már a sok ember fürgén jön elő,
minden utcalámpán gyümölcs nő.

Kinő a fű, kihajt az ág,
kinyílt minden virág.
Erdőt nevel a macskakő,
mesét zúgnak a fák.

Szép bodza nő a fal tövén,
csodás meglepetés.
A tér helyén most zöld a fű,
és napfény legelész.