Bíborszél - Miskolc

Valahol az északi tájakon, szabadon, piros-fehér szárnyakon
repülünk, s mint egy puha vánkos, alattunk fekszik az Acélváros.
Innen indulsz el, ha hív az út, itt megvívtál sok győztes háborút,
ide térsz vissza, ha legyőz az álom, egy és csak egy hely van itt a világon!

Refr.:
A Bükk lábától a Sajóig ér, amit itt kaptál mindig benned él.
Mindegy bárhol is folytatod, Neked Miskolc mindig az otthonod.
Változnak idők és évszakok, de ez a hely, ami örökké várni fog.
Nemcsak egy város, utcák és emberek. Ez Miskolc a várad az életed!

„HÉ FIÚK..."

Nyitva a pálya, ha játszik a csapat, a csapat, mely mindig az egyetlen marad!
Lillától egészen Tapolcáig, a mélységes csendtől a hangorkánig
tiéd itt minden, a győzelmi mámor vagy akár Alsó vagy Felső Hámor.
Szíved a torkodban, sóhaj a szádon egy és csak egy hely van itt a világon.

Refr.:
A Bükk lábától a Sajóig ér, amit itt kaptál mindig benned él.
Mindegy bárhol is folytatod, Neked Miskolc mindig az otthonod.
Változnak idők és évszakok, de ez a hely, ami örökké várni fog.
Nemcsak egy város, utcák és emberek. Ez Miskolc a várad az életed!

Bridge:
Amíg élek én, nem érdekel más! Csak a Diósgyőr csak a Diósgyőr csak a Diósgyőr!
Alé, Alé, nem érdekel más! Csak a Diósgyőr csak a Diósgyőr csak a Diósgyőr!

Refr.:
A Bükk lábától a Sajóig ér, amit itt kaptál mindig benned él.
Mindegy bárhol is folytatod, Neked Miskolc mindig az otthonod.
Változnak idők és évszakok, de ez a hely, ami örökké várni fog.
Nemcsak egy város, utcák és emberek. Ez Miskolc a várad az életed!