Maszkura és a Tücsökraj - Csak a verseim

Messzi mesevilágba visz el e csónak,
ha gyorsabban evezek, még odaér holnap
a partra, ahol tündérek várnak,
koboldok, manók, törpék társasága,
király és három fiú, meg a hétfejű sárkány,
Hófehérke, mérges alma, seprűs boszorkány,
aki elvarázsol, de hármas próbált állok,
cserébe felség lányát kapom, és megtörik az átok.

Lassan felébredek, vállat vonok,
vannak ezeknél sokkal nagyobb gondok,
csak egy pár dolog éltet, és egy néhány tart fenn,
Szerinted szégyen, de nekünk ez szent!
Már csak a verseim tartanak fenn,
vagy inkább zenére hunynék el?
Vérszegény dallamú zajtalan zajok,
ami neked szégyen, ó az nekem szent!

Gitárok zajára kelek, és fekszem,
harmonikám hangja az, ami éltet,
én ezért élek, e nélkül mit sem érek?
Boldogtalan lenne az élet.
Tollammal papírba fojtom bánatom,
zenémbe látom minden boldogságom,
még álmomban is folyton ezt látom,
reggel is dúdolva ölel a mámor.

Lassan felébredek, vállat vonok,
vannak ezeknél sokkal nagyobb gondok,
csak egy pár dolog éltet, és egy néhány tart fenn,
Szerinted szégyen, de nekünk ez szent!

Már csak a verseim tartanak fenn,
vagy inkább zenére hunynék el?
Vérszegény dallamú zajtalan zajok,
ami neked szégyen, ó az nekem szent!

Lassan felébredek, vállat vonok,
vannak ezeknél sokkal nagyobb gondok,
csak egy pár dolog éltet, és egy néhány tart fenn,
Szerinted szégyen, de nekünk ez szent!
Már csak a verseim tartanak fenn,
vagy inkább zenére hunynék el?
Vérszegény dallamú zajtalan zajok,
ami neked szégyen, ó az nekünk szent,
Mert ami neked szégyen, ó az nekem szent,
Mert ami nektek szégyen, az nekem szent,
Mert ami nektek szent, ó az nekem szégyen!