Koncz Zsuzsa - Valahol az úton

Valahol az úton eltűnt előlem a fény,
Idegen a táj és nem tudom hol vagyok én,
Hol vagyok én és hol van a helyem,
Aki tudja mondja meg nekem,
Ezen a világon boldogok hol lehetünk.

Valahol az úton távoli még a remény,
Idegen tájon átutazó vagyok én,
Kimerülten hallgat a szivem,
Aki tudja mondja meg nekem,
Ezen a világon boldogok hol lehetünk.

Hol van ahol megmaradunk, megpihenünk végül,
Hol van ahol felszabadulhat a lélek.
Hol van ahol szárnnyal a dal, nem kaloda készül,
Hol van ahol nem maradunk egyedül.

A gyerek, aki voltam még velem él valahol,
Ha becsukom a szemem éjszaka fölém hajol.
Keresi a szót, a hangot a szivem,
Ha valaki tudja mondja meg nekem,
Ezen a világon boldogok hol lehetünk.

Valahol az úton túl vagyunk már a felén,
Valahogyan minden más, mint az út elején,
Lehet, hogy az életünk már csak ilyen,
És senki nem mondja meg soha nekem,
Ezen a világon boldogok hol lehetünk.

Hol van ahol megmaradunk, megpihenünk végül,
Hol van ahol felszabadulhat a lélek.
Hol van ahol szárnnyal a dal, nem kaloda készül,
Hol van ahol nem maradunk egyedül.

Soha már...
Én valahol még keresem.