FankaDeli - Fújd el a felhőket

Ahogy az arcomra száll le egy napsugár,
úgy bocsájtok meg, mi mindent hazudtál,
embernek születtem, nem értem nyelvüket,
hogyan lehet gyűlöletben lendület.
a béke szleng marad, az utca háború,
ahogy a srác a késsel úgy rádmordul,
a bank már nem fial, helyette fojtanak,
amikor mesélek, azt hiszed oltalak,
anyádék ajándék helyett csak terhet,
egy problémaforrást láttak meg benned,
haragszol a világra, pedig ő rég várt rád,
ha ezt megértenéd, máshogy csinálnád,
cigi lóg a szádból, sör a kezedben,
saját magadhoz miért vagy kegyetlen?
ide hallom már, az óra úgy ketyeg,
ahogy majd elolvadnak a fegyverek ...

Tudod a tél után mindig a tavasz jön,
minden fájdalom egyszer elköszön,
ideje menniük, engedd el őket,
mutasd a csillagot, fújd el a felhőket! [2x]

Egyszer majd jön a fény, és mindent elborít,
ahogy ez a dallam engem is meghódít,
homlokom közepén lüktet az életem,
egész a talpamig minden nap élvezem,
annyi bút láttam a sok mosoly mögött,
a látszat világa engem is fellökött,
de én felálltam, nem értem miért vársz,
nyisd ki a szemed már, lásd ahogy ég a ház,
méreggel itatnak, moslékkal etetnek,
hol a gyerekek csak felnőttek lehetnek,
elvettük mindenük, és nem is látjuk már,
de ez a fájdalom egyszer majd bosszút áll,
bocsáss meg barátom, bocsáss meg magadnak,
csak a szemeknek higyj, soha a szavaknak,
hamis a kérdés is, hazudnak mindenben,
az igazságot keresd a szívedben...

Tudod a tél után mindig a tavasz jön,
minden fájdalom egyszer elköszön,
ideje menniük, engedd el őket,
mutasd a csillagot, fújd el a felhőket! [2x]

A vidék esély még, a város útvesztő,
életet ne remélj semilyen bunkertől,
azon a napon, 'miről sokat beszéltem,
nézel az égre majd, nevetsz az egészen,
lenyugvó napunkat látom már felkelni,
amit tenni kell, nem elég tervezni,
mindennek ára van, drága a szabadság,
kényelmes struccok azt meg soha nem kapják.

Tudod a tél után mindig a tavasz jön,
minden fájdalom egyszer elköszön,
ideje menniük, engedd el őket,
mutasd a csillagot, fújd el a felhőket! [4x]