Ösz - Tov

Ez a végtelen éj, ez a hajnali fény,
az a múlt keserű, még a szívedben a tű.
Ez a föld, az az ég,
ez a kezdet, az a vég,
ez a fájdalom még mindkettőnket darabokra tép.
Ez a névtelen út, ez a sötét alagút
ez a harc ami kell, hát ébredni fel.
Ez a létetadó, az a jó, ez a szó,
lelkemből ne vegyél, ha nem vagy igaz már ne legyél.
Ami fáj, ami nem, tőlem már életidegen,
lángolt a szívem érted, és megfagyott a hidegen.
Ez a vágy, ez a tűz ami innen elűz,
ez a szó égi jel, hát lépni kell.

Ref(2x):
Tovább lépni kell, tovább muszáj,
továbblépni kell, akkor is ha fáj.

Az a kéz, ez a hely ami égig emel,
csak a jövönkért kár, és a sebem ami fáj.
Eza létet adó, ahogyan igaz a szó,
így menni el, tovább lépni kell...

aaaaaaaaa

Ez a névtelen út, ez a sötét alagút
ez a harc ami kell, hát ébredni fel.
Ez a létetadó, az a jó, ez a szó,
lelkemből ne vegyél, ha nem vagy igaz már ne legyél.
Ami fáj, ami nem, tőlem már életidegen,
lángolt a szívem érted, és megfagyott a hidegen.
Ez a vágy, ez a tűz, ami innen elűz,
ez a szó égi jel, hát lépni kell.

Ref(2)

Ez a jelen, eltűnt idő,
csalfa már a fény, megfakult jövő,
ez a csillag lehullt, mára közös a múlt,
így búcsúzom el, tovább lépni kell.
Ez a létetadó, az a jó, ez a szó,
lelkemből ne vegyél, ha nem vagy igaz már ne legyél.
Ami fáj, ami nem, tőlem már életidegen,
lángolt a szívem érted, és megfagyott a hidegen.
Ez a vágy, ez a tűz ami innen elűz,
ez a szó égi jel, hát lépni kell.

Tovább, tovább, tovább.
Tovább, tovább, tovább.

Ref.