Itt járt Mátyás király - rockopera - Mátyás halála

Mátyás: Átkozott legyen hát Bécsnek büszke vára!
Nyögé bús hadam, ám be nem fogad!
Mindegy neki mi vár a vén Európára,
S nem baj, hogy hazám lesz az áldozat!

Tudnám, hogy császárként mit kellene tennem:
Egyesült sereggel a pogányra mennem.
Újvilág épülne hollós pajzsom alatt,
De félek, hogy ez csupán hiú ábránd marad.

Elmaradt mellőlem minden barát lassan.
Két bölcs tanítóm sem él ma már.
Markalt is megölték, egyedül maradtam,
Megfáradt lelkem nyugalomra vár.

Hiába volt pompás királyi nászom,
Átok ül mégis a bús Hunyadi-házon!
Csak kedves Borbálám szült fiút énnekem,
Mit tehetnék azért, hogy ő király legyen?

Szolgáló: (belép) Uram! A felséges asszony megérkezett fényes kíséretével.
Ma önnel ebédel, készül már az étel, addig is küldött egy tál friss fügét! (kisiet)

Mátyás eszik a fügéből, majd imazsámolyára térdel.

Mátyás: Mennybéli Úr! Elmúlt sok év, rövid a lét!
Sok minden van még, mit félbehagynék,
Ha túl korán jő értem a vég.
Ma még hozzád kiáltok nagy Ég!
Boldog Patrónánk! Karold fel hazánk ügyét!

Eltelt az élet, a test összetört. (Mátyás küzd egyre fokozódó rosszullétével.)
Ó, mennyi emlék, a hála betölt.
Mennybéli bírám, Te látod szivem!
De nincs több erőm, nincs több időm, eljött az óra!
Fogadj be Istenem!