Napkutya - Kérne még

A teraszon ülve, kimenekülve az égre néz
Sohase veszthet, de mindig csak reszket
És kérne még
Világra szólt és felemel a teste
A lelkét meg soha, de soha se kereste
És sír, most sír és kérne még

324.000-szer lazán ma megnyomta
A távirányítót és gondolja, nincs gondja
Hiszen a hiper van jobbra a szuper meg balra
Esik az ember mégis darabokra
Nem, nem érti és kérne még

És azt hiszi, hogy ő az a szerencsés
Akinek szóltak a legelején
Hogy szárnyak nélkül is repülhet
De most ülhet a fa tetején
És szerelmes típust játszik, de
Közben gyalogol a szíveden át
De van, hogy néha szív és tagadja önmagát

Na köszönöm szépen én pedig ebből itt nem kérek
Valaki kaparja le a világról a régi festéket
Jobb későn, mint soha, én szóltam, hogy baj van
Feszít a zakóban nyakig a szarban
Vár, csak vár és kérne még

És azt hiszi, hogy ő az a szerencsés
Akinek szóltak a legelején
Hogy szárnyak nélkül is repülhet
De most ülhet a fa tetején
És szerelmes típust játszik, de
Közben gyalogol a szíveken át
De van, hogy néha szív és tagadja önmagát
Menekülne, de földhöz ragadva fél, nagyon fél
Csak egy dolog van az eszében, hogy kér, kérne még