Napkutya - Mondd miért

Voltam 10 éves az első szerelemmel
Aztán 13 az első szeretőmmel
A patak partján, hogy rosszakat játszva
Rákacsintva a nagyvilágra

Aztán az iskolában nagy okos fejjel
Elmondták 100-szor, hogy te mikor és hogy kelj fel
Hogyan egyél és mennyit igyál
Hogyan szeress, és hogyan gondolkodjál

Miért, mondd meg nekem, hogy miért üvöltsem szét
És van-e értelme még

Aztán húztak csak húztak el mellettem évek
Nehéz kimondani, de éreztem, hogy félek
Nem tudtam mitől csak azt, hogy a lényeg
Elrohan mellettem, mint gyorsvonat a fékek nélkül

Valaki azt mondja, szédül és inkább droghoz nyúl
Hogy jobb legyen, de végül
Az út csak hosszabb lesz, úgy is kikészül
Amíg majd összeáll és karja elkékül
De miért, mondd meg nekem, hogy miért üvöltsem szét
És van-e értelme még, úgyis mindig a szakadék szélén mész
És egy tábla se néz feléd, és így jónak maradni nagyon néz
Mert a világ lenéz, és már mindenki, mindentől, mindig csak még többet kér

Aztán rájöttem mi számít, és annyi pénzt kerestem
Hogy az egész világ ott volt a farzsebemben
És azt hittem jó lesz, és megfogtam végre
De csak beértem egy fekete rétre
Úgyhogy istenhez futottam, mert azt hittem, hogy tudja
Nem tudtam, hogy szólítsam Jézus vagy Buddha
Mindegy a választ az egyik sem fújta
Csak annyit mondott: ott a magad útja
De miért, mondd meg nekem, hogy miért üvöltsem szét
És van-e értelme még, úgyis mindig a szakadék szélén mész
És egy tábla se néz feléd, és így jónak maradni nagyon néz
Mert a világ lenéz és már mindenki, mindentől, mindig csak még többet kér

De miért, mondd meg nekem, hogy miért üvöltsem szét
És van-e értelme még, úgyis mindig a szakadék szélén mész
És egy tábla se néz feléd és így jónak maradni nagyon néz
Mert a világ lenéz és már mindenki, mindentől, mindig csak még többet kér