Takáts Eszter - Velem mindenki csak szakít

Velem mindenki csak szakít, velem mindenki csak csal
Ez az élet olyan rövid, még sincs más, csak ugyanaz
Velem mindenki csak játszik, meséket fabrikál
Az élet oly rövidnek látszik, és mindig megcsinál
Ha a tükör mégis sántít, a fogkrém belezúg
Az élet oly kevés, ha minden mindig ismétli magát
Velem mindenki csak szakít, s olykor tőrbe csal
Nem lenne semmi baj, csak mégis több a csaj



Veled mindenki csak szakít, veled mindenki csak csal
Ez az élet olyan rövid, szemembe könnyet csal
Engem minden nő megmustrál, engem minden nő akar
Engem minden némber frusztrál, engem minden nő zavar
Ha az élet mégis színház, oly kevés a színész
De a súgólyukban ott ül, aki mindent elintéz
Veled mindenki csak szakít, veled mindenki csak csal
Ez az élet olyan hosszú, akár egy ravatal


Velem mindenki csak színész, velem mindenki babrál
De tudom, hogy a falon túl még lobog a láng
Itt minden csak egy színház, s mindenki színész
És a súgólyukban ott ül, aki mindent elintéz
Ha a tükör mégis sánta, a fogkrém becsinál
Az élet oly kevés, ha minden mindig ámítja magát
Itt minden csak egy színház, mindenki súgó
Mindenki simli, mindenki kámu