Kovács Kati - Bár itt lehetnél

Írok most egy levelet,
mert hiányzol nekem
Semmi sem megy nélküled,
csak várlak szüntelen

A telefon oly néma lett,
mint odakint az éj
De feledni még nincs erőm
Ó bár itt lehetnél

Bárcsak itt lehetnél

A szék, amelyen ülni szoktál
éppúgy vár még rád
S én nem feledtem el, jól tudom,
mi a kedvenc vacsorád

Oly magányosan élek,
mint az októberi szél
S azt hajtogatom nap mint nap
Ó bárcsak itt lehetnél

Itt lehetnél, épp úgy mint rég
Minden éjszakán
Itt lehetnél, s épp úgy mint rég
Úgy simulnál hozzám

Itt lehetnél, s mindent mi szép,
Újból kezdhetnénk
Szalad a nyár, bár, itt lehetnél
Ha eddig vártam, várok még.

A szerelem egy játék,
melyben veszteni lehet
De én remélek, hisz bánkódtam már
éppen eleget

A boldogság most messze jár,
de egyszer visszatér
Addig mi mást mondhatnék
Ó bár itt lehetnél

Itt lehetnél, épp úgy mint rég
Minden éjszakán
Itt lehetnél, s épp úgy mint rég
Úgy simulnál hozzám

Itt lehetnél, s mindent mi szép,
Újból kezdhetnénk
Szalad a nyár, bár, itt lehetnél
Ha eddig vártam, várok még

Ó bár...
Ó bárcsak...
Ó...
Ó bárcsak itt lehetnél