Vodku - Megismerem a kedvesemet

Micsoda férfi, milyen délceg a járása!
Őhozzá foghatót, még sosem láttam én.
És milyen fess a díszegyenruhája:
Fekete lakcsizmáján megcsúszik a fény.

Nem kellett volna, így beléd szeretnem,
Fáj ez a szerelem, mint szívemben a kés.
Azelőtt békén ültem a kocsmában,
Azóta minden áldott percem szenvedés.
Azelőtt békén ültem a kocsmában,
Azóta minden áldott percem szenvedés.

Elment a kedvesem, azt mondta száz csatába,
Örökre elment, és nem lesz már velem.
Többé már nem jön vissza Odesszába,
És csak a névjegyét, azt hagyta itt nekem.
Többé már nem jön vissza Odesszába,
És csak a névjegyét, hagyta itt nekem.

Sok hadnagy, tábornok szolgált énalattam.
S volt közlegény, ki parancsolt nekem.
Sok száz csatában győzelmet arattam,
Szőke Napóleonként éltem életem.
Sok száz csatában győzelmet arattam,
Szőke Napóleonként éltem életem.

Nem kellett volna, így beléd szeretnem,
Fáj ez a szerelem, hadd lássa a világ.
Többé nem látom a szobámba belépni,
Többé már nem lesz a karjain virág.
Többé nem látom a szobámba belépni,
Többé már nem lesz a karjain virág.

Elment a kedvesem, azt mondta száz csatába,
Örökre elment, és nem lesz már velem.
Többé már nem jön vissza Odesszába,
És csak a névjegyét, azt hagyta itt nekem.
Többé már nem jön vissza Odesszába,
És csak a névjegyét, azt hagyta itt nekem.