Szenes Iván - A hódításnak

Póza:
Ahogy ez a nő rám nézett
az maga volt a szerelem.
Mind megőrül azt hiszem érte,
na persze, az orvosi köpeny.
Hazudnék ha azt mondanám,
hogy a csinosabb páciens
nőkkel nem foglalkozom időnként
elmélyültebben.
A hódításnak nem kevés a módja,
Az egyik mód a felszólító mód.
Légy enyém, szeress, csak rám nevess,
Csupa felkiáltó jel kíséri eme szót.

A feltételes mód is nagy divat,
Ha megcsalsz, széttöröm a csontodat.
Ha szeretsz, olyan boldoggá teszel,
És ez így marad, ha csak nem hagylak el.

A másik mód a konok tagadás,
Nem volt, nem lesz, és nem kell soha más.
Ma ismertek az összes módszerek,
Hisz ebből élnek mind a slágerek.

Pajtás, ha már választani kell,
A kérdőmód a legnagyobb siker.
Miért, hogyan, merre, meddig,
Kitől, mitől, kinek, minek.

Persze az a legtisztább dolog,
Ha az egészet összekavarod.
Valahogy így:

Miért mondjak mást?
Mindent tudsz, ha rám nézel.
Engem tőled senki nem vesz el.

Míg lángra gyújtja ajkam,
Egy forró láz,
Oly biztos látszik rajtam,
Hogy már nem kell más.

Mit mondjak még?
Mindent tudsz, ha rám nézel.
Míg csak élek mellettem leszel.
E dalt úgy nyújtom át,
Mint lelkem zálogát.
És nem engedlek téged már tovább.

Hogy a nő karodba hulljon magától nemárt,
Ez a dal eddig még minden asszonynál bevált
Szemed bármily kétkedve is forgatod míg nem hiszed
Kipróbálhatom?

Miért mondjak mást?
Mindent tudsz, ha rám nézel.
Engem tőled senki nem vesz el.

Míg lángra gyújtja ajkam,
Egy forró láz,
Oly biztos látszik rajtam,
Hogy már nem kell más.

Mit mondjak még?
Mindent tudsz, ha rám nézel.
Míg csak élek mellettem leszel.

E dalt úgy nyújtom át,
Mint lelkem zálogát.
És nem engedlek téged már tovább.