Európa Kiadó - Az a vörös lány, akivel ott találkoztam

Már nem emlékszem hogy hívták azt a várost és már nem emlékszem hogy kerültem oda
De azt a vörös lányt akivel ott találkoztam, nem fogom elfelejteni soha
Már nem emlékszem hogy kezdődött az az este, csak hogy vadítóan zöld volt a szeme
Megőrjített ahogy lassút táncolt és az éjszaka olyan ígéretesnek tűnt vele



Én nem vezettem sohase naplót, így már nem emlékszem hogy mentünk és hova
De azt tudom hogy egyszercsak nála voltunk és hogy volt ott egy barátságos kis szoba
A cipőjét lerúgta, a haját kibontotta, a hangszórókból halkan szólt a zene
Egy ház tetején egy toronyban lakott, az egész egy kicsit olyan volt mint egy mese



Akkoriban sokféle vágy élt bennem, zavart voltam, nem tudtam mit kéne tennem
Megnyugvást sehol sem találtam, valami azt súgta, nem maradhatok egyhelyben
Már nem emlékszem hogy jött el a reggel, csak arra hogy a cipőm felhúzom
És azt a vörös lányt akivel ott találkoztam, hátrahagytam és elindultam egy úton



Sok idő eltelt és én az útba beletemetkeztem, de bárhol jártam újra és újra azt éreztem
Hogy az a vörös lány akivel ott találkoztam bárcsak itt jönne most velem szemben
Nem tudom vajon emlékszik-e még rám, engem azóta is kísért a mosolya
Van ami meg van írva a csillagokban de valahogy mégsem történik meg soha



Lehet hogy azóta már más a haja színe
Férjhez ment és a neve is megváltozott
Nem tudom milyen lehet most, mi történt vele
Ott él-e még vagy másutt



Nem számít hogy hívták azt a várost és az is mindegy hogy kerültem oda
De azt a vörös lányt akivel ott találkoztam, nem szabadott volna elhagynom soha
Azt kellett volna mondjam akkor neki, hogy vadítóan zöld a szemed
Megőrjít ahogy lassút táncolsz
Rádtaláltam és itt is maradok veled
Rádtaláltam és itt is maradok veled
Ne félj, itt maradok veled,