Talán Attila - Nincs visszaút

Ez a semmi ára, hogy nem akar
Ma se köddé válni a zűrzavar
Már nem félek, hogy elvérzek
De fáj a szív mikor nem szabadul

A kétség súlya mindent eltakar
Ha nem múlt el a hamis fény a zaj
Már nem félek, de most lépek
Egyszer úgyis minden úgy alakul

Egy félreértett pillantástól
Szétrobban a kép
Egy csepp sincs már a józanságból
Mindenből elég

Ha a híd ég nem visz vissza az út
uuuh
Te csak éld túl a végzet lángot gyújt
oooh

A széllel szemben néha nem akar
Az érzés szűnni, ami felkavar
Ha elnézted nem ezt kérted
Már elveszett, ami öledbe hullt
Ha a lelked visz és a szíved ég
Jöhet száz hegy száz mély szakadék
De menned kell, hát ébredj fel
Egyszer úgyis minden úgy alakul

Egy félreértett pillantástól
Szétrobban a kép
Egy csepp sincs már a józanságból
Mindenből elég

Ha a híd ég nem visz vissza az út
uuuh
Te csak éld túl a végzet lángot gyújt
oooh

Ahol nem voltál soha nem jártál
Visz a végzet kell, hogy lásd
Velem éld túl és dobj el minden mást
De élvezd, ami vele jár

Ami külön volt most így szép
De meddig még, mert szét ne tépd
Bár az őrültség

Hisz a híd ég nem visz vissza az út
Te csak éld túl a végzet lángot gyújt
oooh

Ahol nem voltál, soha nem jártál
Visz a sors, most kell hogy lásd
Velem éld túl és dobj el minden mást

És a híd ég nem visz vissza az út
uuuh
Te csak éld túl a végzet lángot gyújt
oooh

Ahol nem voltál soha nem jártál
Visz a sors most kell, hogy lásd
Velem éld túl és dobj el minden mást
De élvezd, ami vele jár