Váczi Eszter Quartet - Tegnap

Tegnap újra jártam néhány utcát, ami egykor hazavárt.
Ablakokból nézett vissza rám sok arc, aki hazatalált.
De én nem voltam ott, sőt nyomot sem hagyott.
Egy ismerősnek tűnő kopott rézkopogtató vagy régi faág.

És elkószáltam néhány parkba,
ahol sírtam készakarva
csak, hogy visszatérj.
Egy unalomig használt emlékmű,
ami már mit sem ér.

Most mégis jólesett,
sőt köszöntem neked,
egy ismerősnek tűnő ismeretlennek,
ki nem is létezett.
Ez volt a tegnapom,
ma végre ott hagyom
a parkban egy zöld padon.
Más vigyáz rá.
Nem kérem vissza már,
s nem nézek vissza rá,
inkább egy ismeretlen ismerősnek adom.

(Instrumentális rész)

Tegnap újra jártam néhány utcát, ami egykor hazavárt.
Lépteink alatt a régi út hajdan hazatalált.
De most nem voltak ott az ismerős nyomok.
Egy elfelejtett korból jövő kő vízköpő, s a régi faág.

Ez volt a tegnapom,
ma végre ott hagyom
a parkban egy zöld padon.
Más vigyáz rá.
Nem kérem vissza már,
s nem nézek vissza rá.
Megbánni nem fogom, vitt bárhová.
S így lett a tegnapom
másé egy szép napon
a parkban egy zöld padon.
Más vigyáz rá.
Nem kérem vissza már,
inkább egy ismeretlen ismerősnek adom.