Vaktöltény Rokkbend - Szakadék

Nem tudom, hogy hogyan döntsem el,
Mi nekem az igazi választás.
Nem tudom, hogy tényleg akarok-e mást
S ha igen, mi az a más.
Nem érdekel, hogy mennyire torzulok.
A lényeg az, hogy belül szép az életem.
Hangos, füstös helyeken.
Szakadék széleken.

Csak ülünk egymással szemben.
Ő engem néz, én nézem őt.
Bólogatva hallgatom,
Közben kérek egy sört.
Így szól, döntsem el végre,
Mi az ami kell.
De nem, nem értett meg.
Pedig őszintén mondtam el.

Amiért elindulok én néha
Hosszú éjjeli utamon,
Azért füstös helyek hangos zenéje
Mindig jutalom.
Én este, ha felébredek,
Ő bánatos arccal rámragyog.
Szerinte minden nap torzabb leszek.
De hát, Édesem! Belül szép vagyok!

Kérdi, hol jártam éjjel.
Én büszkén nézek messze.
Azt, hogy hol, még én se' tudom.
Most nem jut eszembe.
Valahol, ahová húz a lelkem.
Ahol húz a 'blues' és szól a 'soul'
Kérdem. - Minden rendben?
De most ő nem válaszol.

Amiért elindulok én néha
Hosszú éjjeli utamon,
Azért füstös helyek hangos zenéje
Mindig jutalom.
Én este, ha felébredek,
Meg is mozdulnék, de szédülök.
Hisz', mindenkinek jutott szakadék.
Az enyém szélén most én ülök.