Hobo Blues Band - Lakáj dal

Elfeledted milyen voltál.
Olyan magasra jutottál,
Hogy már bajod nem lehet, nem érnek el a kezek,
Vannak akik védenek.
Biztonságban vagy, a szád tehát nagy.
Príma lakáj vagy.
Eljöttél, hogy megnézd milyenek vagyunk?
Az biztos, hogy nálad hosszabb a hajunk.
Hogy mi rossz úton járunk - így ítélkezel.
Mert fehér az inged - különb nem leszel.
Barátaid réges-régen
Benne ülnek már a készben,
Jutott egy jó hely neked. Használd csak a nyelvedet,
Így még sokra viheted.
Biztonságban vagy, a szád tehát nagy.
Príma lakáj vagy.
Csalhatatlan szimatod vezetett ide.
A klub hírnevéről hét bőrt nyúztál le.
A csúf, meztelen igazság képe
Szúrt a közvélemény elevenébe.
De neked még ez sem elég,
Zúgolódsz hát egy korty sörért.
Fehér ingben érkeztél, nyakkendőt is kötöttél,
Inkognitóban jöttél.
A tehenészek meg a zenészek,
Írtad, hogy kinéznek.
Jóbarátom voltál, behoztalak hát.
De nem a pénzeden ittam a piát.
Nem voltam jegyüzér, mint azt hazudtad.
Ezek után csak sajnálni tudlak.
Ismerlek már évek óta,
Eddig mégsem hittem volna,
Ide is lehet jutni, csak hazudni kell tudni.
Neked nem kell tanulni.
Mert ez könnyen megy, mint az egyszeregy.
Csak újságba megy.
Sajnálnom kell téged, bár nem érdemes.
Gerinctelenségből a jegyed jeles.
Nem kell attól félni, hogy nyomorba jutsz,
Nyelved miatt fényes karriert befutsz.