1. Best of Communism - Májusköszöntő
2. Ákos - Ilyenek voltunk 0:00 [2003]
3. A Pál utcai fiúk (musical) - Mi vagyunk a Grund
Magyar nóták - Esik eső, szép csendesen csepereg (Rózsa Sándor)
Előadó: | Magyar nóták |
---|---|
Album: | Keressük! |
Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
---|---|
Keressük a zeneszerzőt! | |
Kiadó: | Keressük! |
Stílus: | Keressük! |
Címkék: | Keressük! |
Miről szól a(z) 'Esik eső, szép csendesen csepereg (Rózsa Sándor)' dalszöveg ?
Rózsa Sándor, a híres betyár a kocsmában veszeleg, amikor megtudja, hogy vitézek érkeznek érte. Menekülés közben lova megbotlik, és őt elfogják, majd a városbíró elé viszik. A bíró elrendeli, hogy Rózsa Sándor soha többé nem ülhet lóra. Rózsa Sándor levelében kéri, hogy gyermekeit neveljék fel, de ne betyár életre neveljék őket. A vers végén a költő azt képzeli, hogy ha Rózsa Sándor feltámadhatna, minden magyart lovagolásra buzdítana.
Megtekintve: Ma 56, összesen 70689 alkalommal
Dalszöveg
Esik eső, szép csendesen csepereg,
Rózsa Sándor a kocsmába veszeleg.
Kocsmárosné, bort hozzon az asztalra,
Legszöbb lányát állítsa ki strázsára!
Édesanyám stázsa kislány nem leszek,
Amott gyünnek a fegyveres vitézek!
De Rózsa Sándor se vette ezt tréfára,
Felpattant az almás deres lovára.
Lova, lova, lova viszi messzire,
Egyenest a kerek erdő mélyébe,
De lova lába megbotlott egy gödörbe,
S ott fogták el Rózsa Sándort örökre.
Rózsa Sándort feltették a szekérre,
Úgy vitték a városbíró elébe,
Városbíró, üzeni a kapitány:
Rúzsa Sándor, nem ül többet paripán.
Rózsa Sándor meghagyta azt levélbe
Két gyermekét neveljék fel nevében,
Se csíkósnak, se bojtárnak ne adják,
Ők is csak a betyárságot tanulják.
Édesanyám csikós leszek, nem bojtár,
Bévágtatom az alföldi nagy rónát,
Felnyergelem almásderes lovamat,
Lerúgatom véle a csillagokat.
Rózsa Sándor hogyha feltámadhatna,
minden Magyart a lovához rántana!
Csattintaná a daliás ostorát.
Leverné ám az oláhok bocskorát!
Rózsa Sándor a kocsmába veszeleg.
Kocsmárosné, bort hozzon az asztalra,
Legszöbb lányát állítsa ki strázsára!
Édesanyám stázsa kislány nem leszek,
Amott gyünnek a fegyveres vitézek!
De Rózsa Sándor se vette ezt tréfára,
Felpattant az almás deres lovára.
Lova, lova, lova viszi messzire,
Egyenest a kerek erdő mélyébe,
De lova lába megbotlott egy gödörbe,
S ott fogták el Rózsa Sándort örökre.
Rózsa Sándort feltették a szekérre,
Úgy vitték a városbíró elébe,
Városbíró, üzeni a kapitány:
Rúzsa Sándor, nem ül többet paripán.
Rózsa Sándor meghagyta azt levélbe
Két gyermekét neveljék fel nevében,
Se csíkósnak, se bojtárnak ne adják,
Ők is csak a betyárságot tanulják.
Édesanyám csikós leszek, nem bojtár,
Bévágtatom az alföldi nagy rónát,
Felnyergelem almásderes lovamat,
Lerúgatom véle a csillagokat.
Rózsa Sándor hogyha feltámadhatna,
minden Magyart a lovához rántana!
Csattintaná a daliás ostorát.
Leverné ám az oláhok bocskorát!
Zeneszöveg hozzászólások
Még egy hozzászólás sincs, tökéletes alkalom, hogy írj valamit!