Elefánt - Folyó

végig fekszem a folyón
soha ne keress többé
fugaerekben lecsónakázom
egy csikk hajón a csatornán
ahol fekete víz fekete vászon fekete hajó
fehér arcomon tenyerem takaróm

csak folt vagyok a napra kéne mennem
onnan szép e szürke táj
acélhuzalok húzta pantomimes
vágta sebhelyesre szám
a saját könnyem folyóján lehajókázni
innen volna jó
de kár hogy bennem van az űr
csak nincsen hozzá bennem űrhajó

olyan az éjszaka folyik a szavam
olyan az éjszaka folyik a szavam
olyan az ész folyik az éj

úgy repedünk szét mint üveggömb a ház falán
csak a halál marad az egyetlen ami nem talán
a semmiből a semmibe a semmiről a semminek
a semmiért ha senki vagy most dugd ki a nyelved
hátha találsz olyan ízt ami

olyan az éjszaka folyik a szavam
olyan az éjszaka folyik a szavam
olyan az ész folyik az éj

hátha találsz olyan ízt ami benned tartja a lelket
hátha maradt még olyan álmod ami a boldogsághoz terelget

én egyszer már láttam én egyszer már láttam
magamban az Istent és tudom hogy
végig fekszem a folyón soha ne keress többé
fugaerekben lecsónakázom egy csikk hajón a csatornán
ahol fekete víz fekete vászon fekete hajó
fehér arcomon tenyerem takaróm