Szabó Leslie - Jó Bór

Mikor elbújik a nap és a felhők alatt
Olyan sötétszürke minden,
Mégsem búsulok, inkább elindulok,
És a barátomhoz megyek…

Mert ő mindig megért bármi is ér
És csak jó kedéllyel tölt fel.
Finom társaság nem is adom alább
És boldogan fogyasztom el…

Azt a jó bort,
És a jóból bizony nem elég csak egy pohár,
S ha lenyelünk néhány korty mosolyt
Abból nem lesz még baj talán…
Én értek a szóból, de hol az a jó bor?
Nekem ne mond, hogy nincs tovább!
Szeretem a borát, a cimborát,
Hát igyunk az angyalát!

Mikor túl sok a gond és minden bolond
Csak az én utamba téved,
Alig várom őt, a rossz-kedvtörőt,
És hogy mikor jön újra el…
Az a pillanat, mikor az ég alatt
Hiába sötétszürke minden,
Mert ha itt van közel, kit a szívem ölel
A bánat nem érdekel … tudod…

Csak az a jó bor,
És a jóból bizony nem elég csak egy pohár,
S ha lenyelünk néhány korty mosolyt
Abból nem lesz még baj talán…
Én értek a szóból, de hol az a jó bor?
Nekem ne mond, hogy nincs tovább!
Szeretem a borát, a cimborát,
Hát igyunk az angyalát!

Jól tudom, a fejem itt ezen a helyen ma nem a józanság szobra,
No de mit bánom én, csak ne köss belém,
Hiszen kell az ilyen napokra,
Igen kell az ilyen napokra…

Egy kis Jó bor,
És a Jóból bizony nem elég csak egy pohár,
S ha lenyelünk néhány korty mosolyt
Abból nem lesz még baj talán…
Én értek a szóból, de hol az a jó bor?
Nekem ne mond, hogy nincs tovább!
Szeretem a borát, a cimborát,
Hát igyunk az angyalát…

Még egy kis Jó bort!
És a Jóból bizony nem elég csak egy pohár,
S ha lenyelünk néhány korty mosolyt
Abból nem lesz még baj talán…
Én értek a szóból, de hol az a jó bor?
Nekem ne mond, hogy nincs tovább!
Szeretem a borát, a cimborát,
Hát igyunk az angyalát!