Bródy János - Így volt szép, így volt jó

Történhetett volna minden másként
és előre nem volt megjósolható
De a nagymamám csak bölcsen annyit mondott
hogy így volt szép, így volt jó

Mert én nem tudtam, hogy mért jöttem világra
és a gyermekkoromról elmondható
Hogy utólag nem az derült ki róla
hogy így volt szép, így volt jó

Bár az iskolában lelkesen tanultuk
hogy az életünk megváltoztatható
Mi a változással mindig rosszul jártunk
de így volt szép, így volt jó

És az első nagy szerelmem vallomása
mikor még annyi mindent jelentett egy szó
Azt ígérte, hozzám mindig hű lesz
és így volt szép, így volt jó

Aztán bánatomra meg kellett tanulnom
hogy egy vallomás is visszavonható
Erre nagymamám megint csak annyit mondott
ez így volt szép, így volt jó

Mert az élet megtanít mindenkit arra
hogy sosem tudjuk meg, mire való
De vigasztal, ha azt képzeled róla
hogy így volt szép, így volt jó

Hallom még a nagymamám szavát
távolról már, de szívemből beszél:
Tudod úgy van, hogy ki mint él, úgy ítél

Ha visszanézek innen, ahol állok
már egy egész élet majdnem látható
És az orvosság az összes csalódásra
hogy így volt szép, így volt jó

Mert az élet megtanít mindenkit arra
hogy sosem tudjuk meg, mire való
De vigasztal, ha azt képzeled róla
hogy így volt szép, így volt jó
Így volt szép, így volt jó