Poór Péter - Száraz föld

Tikkasztó nyári napokban
úgy kell egy kis szél.
A szélnél mégis ezerszer
a csók többet ér.
Eső kell a hegynek, a völgynek.
Szerelem kell énnekem tőled végre!
Nem adsz mégsem.

Száraz föld nem ázik,
ha csókod hiányzik.
Mondd, mért kerültél utamba?
Száraz föld esőt vár,
csókod kell nekem már!
Mit vársz, rohanj hát karomba!

Porfelhő száll a vidéken,
forró sivatag.
Kéklő ég, felhő sehol sincs,
mindig süt a nap.
Vizet lesve ballag a vándor,
és nekem te pont úgy hiányzol régen.
Ne hagyj égnem!

Száraz föld nem ázik,
ha csókod hiányzik.
Mondd, mért kerültél utamba?
Száraz föld esőt vár,
csókod kell nekem már!
Mit vársz, rohanj hát karomba!

Tél vagy nyár mindegy nekem már,
csak légy mellettem!
Száraz föld voltam sokáig,
rossz volt szenvednem.
Ne engedj hát szenvedni engem,
ezért mindig légy engedékeny vélem,
nagyon kérem!

Száraz föld nem ázik,
ha csókod hiányzik.
Mondd, mért kerültél utamba?
Száraz föld esőt vár,
csókod kell nekem már!
Mit vársz, rohanj hát karomba!

Száraz föld nem ázik,
ha csókod hiányzik.
Mondd, mért kerültél utamba?
Száraz föld esőt vár,
csókod kell nekem már!
Mit vársz, rohanj hát karomba!
Mit vársz, rohanj hát karomba!
Mit vársz, rohanj hát karomba!