Fenyő Miklós - Haza vár rád

Fáradt karok védik meg a békét
S építik az új világcsodát
A fájdalomnak nem látni a végét
Völgyvidéken és hegygerincen át.

Jégvirágtól didereg az ünnep
Jégverembe ültetett fenyők
Az otthonok a végtelenbe tűnnek
S lassan elfogy a ránk maradt erőnk.

De nem jár kegyelem
Csak száraz fegyelem
Sorstárs, a csákányt jó mélyre vágd.

Haza vár rád, e szó még meddig ér
Haza vágyni csak gondolatban ér
S az a távol, vajon hol is lehet
Csak a tábor ad munkát, s fáradt kenyeret.

Elrabolják nappalok az álmot
A vágy egy szemhunyásra lepereg
S újra kézbe sarlót, kalapácsot
Tör előre a munkahős sereg.

Az ész, ha meg-megáll
Reményre csak talál
A tét most a sorsod, élet, fagy-halál.

Haza vár rád, előtted hét határ
Haza vár rád, te éhes proletár
Robot lenni, vagy bárhogy szabadok
Csak előre, az illúzióra szavazok.

Haza várnak, előtted hét határ
Az a bánat apától fiúra száll
S ha a végzet, hogy egy szép nap menni kell
Csak az éltet, mi lettél, ha egyszer nagy leszel.

Haza várnak, előtted hét határ
Az a bánat apától fiúra száll
S ha a végzet, hogy egy szép nap menni kell
Csak az éltet, mi lettél, ha egyszer nagy leszel.

Mi lettél, ha egyszer nagy leszel.
Mi lettél, ha egyszer nagy leszel.