Menyasszonytánc (musical)

A világ első Klezmer-musicalje, amelyet a budapesti
Operettszínházban mutattak be 2006. március 17-én.

Az alkotói:
- Kállai István és Böhm György szövegkönyvírók
- Jávori Ferenc zeneszerző
- Miklós Tibor dalszövegíró

A történet egy erdélyi román-magyar-zsidó településen
játszódik. Bárány András - a módos gazda fia - éppen
legénybúcsút tart, házasságra készül a szegény, ámde
igen szemrevaló Patkós Rózsival.
Ez a legénybúcsú kissé elhúzódik, ugyanis mint kiderül,
Rózsi sajnos nem rendelkezik az esketéshez szükséges
papírokkal. Miután szülei meghaltak, se ház, se pénz,
se a lányra vonatkozó papír /születési, vagy keresztlevél/
nem maradt utánuk.
A lány az uradalomban dolgozik és ott is lakik.
Cosma jegyző - Majzikné tanácsára, aki mindent tud,
ami az utóbbi 50 évben a faluban történt - a Kolozsvári
Gyermekmenhelyhez fordul információért.
Kiderül: Rózsi valóban nem a Patkósék lánya, csupán
örökbe fogadták, s sajátjukként nevelték fel.
Az igazi apa, néhai Blum Salamon malomtulajdonos,
az anya pedig a megejtett mindenes Weisz Regina,
aki a szülés után hamarosan elhunyt. A "bűnjelet"
titokban adták be az otthonba.
Tehát kiderül, hogy az eddig kereszténynek hitt Rózsi,
tulajdonképpen zsidó!
Amiről fogalma sincs, hogy micsoda! Hiszen eddig hithű
katolikusként járt a templomba, gyónt és áldozott, s ha
valami problémája volt, Szent Antalhoz fordult segítségért.
Bárány András összeroppan a szörnyű fordulat hatására.
Nem elég, hogy a menyasszonya lelenc, ráadásul még
"Blum" lány is?!
Úgy érzi, el kell tűnnie, el kell menekülnie a világból.
Apja tiltakozása ellenére önként jelentkezik katonának.
Rózsi hiába védekezik azzal, hogy "Nem mindenki olyan
szerencsés, hogy oda szülessen, ahová szeretne!", eddigi
környezete, ismerősei, barátnői is kitaszítják.
A kétségbeesett Rózsit a helység zsidó kocsmárosa, a
filozofikus hajlamú Herskovics bácsi veszi védőszárnyai
alá. Otthont nyújt neki és - a maga módján - tanítani kezdi
új hitére. Blum Salamon felesége először felháborodik,
mikor kiderül elhunyt férje csapodársága, majd kíváncsi
lesz Rózsira. Mindig is gyermeket szeretett volna és ez
a törvénytelen perszóna mégis csak Blum ivadék...
Mellesleg Blumnénak valamikor Herskovics is udvarolt,
de az asszony - ki tudja miért? - mégis csak a gazdag
malomtulajdonos választotta.
Blumnénak megtetszik Rózsi és a lányaként szeretné
nevelni, magával vinné a jómódba, a zsidó közösségbe.
Csakhogy ott sem fogadják el, szerintük nem közéjük
való, "lényegében még keresztény" teremtést....