Nova Prospect - Menedék

Megjártad félig, és végül megszakadt?
A hősöd elszaladt?
Hol voltál végig? Hol volt a pillanat?
És végül mid maradt?
Ha te tudnád, mint én...
Táncolsz a szélén, de a mélybe húz a rettegés...
Elbújnál végleg? Mi lesz, ha végül szép lett?
Egy pillantást, ha vetnél rá, csak átkot szórnál...
Mit nem tennél, hogy ne is lásd
Ezt a furcsa látomást?
Nekem nem adott már mást...
Megjártad félig, és végül széthasad?
A való ma elragad...
Hol voltál végig? Elmúlt a pillanat...
Semmi nem maradt...
Ha te tudnád, mint én...
Ne táncolj a szélén, mert a mélybe húz a végén!
Ha tudnád elbújnál végleg? Mi lesz, ha végül szép lett?
Egy pillantást, ha vetnél rá, csak átkot szórnál...
Mit nem tennél, hogy ne is lásd?
Nekem sem maradt már más...
Nekem sem maradt már más, csak egy furcsa látomás...
Ha volna még... De nincs!
A menedék egyszer elenged
és az ég már nem felel... de felnevel...
Vesszen el, ha nem felejt!
Hadd hordja szét, hadd hordja szét,
oh hordja szét ez a rossz szél!
Vesszen! Oh, de nem felejt...
Hadd hordja szét, rombolja szét!
Miért nem mondtad rég?!
Ha tudnád elbújnál végleg?
Mi lesz, ha végül szép lett?
Egy pillantást, ha vetnél rá, csak átkot szórnál...
Mit nem tennél, hogy ne is lásd,
Ezt a furcsa látomást, csak egy néma szemhunyást?!
Elbújnál végleg? Mi lesz, ha végül szép lett?
Egy pillantást, ha vetnél rá, csak átkot szórnál...
Mit nem tennél, hogy ne is lásd!
Nekem sem maradt már más,
Nekem sem maradt már más,
Nekünk nincs más megoldás, csak a végső állomás...