1. Dupla KáVé - A füredi Anna-bálon
2. Cserháti Zsuzsa - Kicsi, gyere velem rózsát szedni[2000] 
3. Soltész Rezső - Hulló falevél 2:39 [2008]
Dalszöveg beküldése
Módosítás küldése
Hozzáadás a kedvencekhezBemutatás:
Weygand Tibor ( Alcsút, 1905. november 27. – Budapest, 1965. július 12.) dalénekes.
A harmincas-negyvenes évek egyik legnépszerűbb előadója, számos sláger előadója, az egyik első magyar hangosfilm zeneszerző énekese.
A harmincas-negyvenes évek egyik legnépszerűbb előadója, számos sláger előadója, az egyik első magyar hangosfilm zeneszerző énekese.
Biográfia:
Életút
Iskoláit Budapesten végezte. Fiatalon feltűnt kellemes tenorhangjával. A Zeneakadémia elvégzése után több vidéki – Miskolc, Debrecen , Pécs, Szeged - és a fővárosi – Víg, Royal Orfeum, Komédia Orfeum, Király - színházban is fellépett. Barátja, Polgát Tibor révén a rádió is foglalkozatta, eleinte füttyművészként, később énekesként is. A rádióban énekelt táncdalainak többségéből sláger lett.
Ott volt a hangosfilmek bölcsőjénél. A nevető Budapest filmben két saját számát – Köszönöm, kicsikém, Ne haragudjon rám - énekelte. Számos filmben szerepelt ezután is, elsősorban énekes közreműködőként. A harmincas években vele készült a legtöbb hanglemez, a Columbia Gramofon Társaság is foglalkoztatta. Sikeresen szerepelt külföldön London, Bécs, valamint Franciaország és Németország több városában is. A negyvenes évektől csökkent a népszerűsége. Az új irányzatok nem kedveztek az ő stílusának.
A háború után még feltűnt az ORI egy-egy műsorában, de a rádió és a hanglemezgyár már nem foglalkozatta. Polgári foglalkozást választott, a Technoimpex tisztviselőjeként ment nyugdíjba. Két évtizedes pályafutása alatt közel 1500 dalt énekelt lemezre. Ennek ellenére neve - Kalmár Pálhoz hasonlóan - feledésbe merült, pedig ő volt az első énekes, akire a legnagyobb hatást tette az Európába is beszivárgó jazz. A swingkorszak meghatározó énekese volt. Több mai együttes – például a Hot Jazz Band – feldolgozásaiban is felismerhető jellegzetes, összetéveszthetetlen, a harmincas évek hangulatát, hangkulisszáját idéző énekstílusa. (Forrás: Wikipédia)
Iskoláit Budapesten végezte. Fiatalon feltűnt kellemes tenorhangjával. A Zeneakadémia elvégzése után több vidéki – Miskolc, Debrecen , Pécs, Szeged - és a fővárosi – Víg, Royal Orfeum, Komédia Orfeum, Király - színházban is fellépett. Barátja, Polgát Tibor révén a rádió is foglalkozatta, eleinte füttyművészként, később énekesként is. A rádióban énekelt táncdalainak többségéből sláger lett.
Ott volt a hangosfilmek bölcsőjénél. A nevető Budapest filmben két saját számát – Köszönöm, kicsikém, Ne haragudjon rám - énekelte. Számos filmben szerepelt ezután is, elsősorban énekes közreműködőként. A harmincas években vele készült a legtöbb hanglemez, a Columbia Gramofon Társaság is foglalkoztatta. Sikeresen szerepelt külföldön London, Bécs, valamint Franciaország és Németország több városában is. A negyvenes évektől csökkent a népszerűsége. Az új irányzatok nem kedveztek az ő stílusának.
A háború után még feltűnt az ORI egy-egy műsorában, de a rádió és a hanglemezgyár már nem foglalkozatta. Polgári foglalkozást választott, a Technoimpex tisztviselőjeként ment nyugdíjba. Két évtizedes pályafutása alatt közel 1500 dalt énekelt lemezre. Ennek ellenére neve - Kalmár Pálhoz hasonlóan - feledésbe merült, pedig ő volt az első énekes, akire a legnagyobb hatást tette az Európába is beszivárgó jazz. A swingkorszak meghatározó énekese volt. Több mai együttes – például a Hot Jazz Band – feldolgozásaiban is felismerhető jellegzetes, összetéveszthetetlen, a harmincas évek hangulatát, hangkulisszáját idéző énekstílusa. (Forrás: Wikipédia)
Zeneszöveg hozzászólások
Még egy hozzászólás sincs, tökéletes alkalom, hogy írj valamit!