Rozsos István

Rozsos István (1922. szeptember 14. – 1963. február 17.)
Kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színész volt.

Felesége volt Géczy Dorottya színésznő.

Nagyváradon született. Szüleivel hétéves korában költöztek
Szegedre. Gyerekkorától fogva színésznek készült, de az
akkori törvények (numerus clausus) ezt nem tették lehetővé.
1941-ben Budapestre költözött és reklámgrafikát tanult.
A II. Világháború Szegeden érte. Szüleit elhurcolták, ő maga
is munkatáborba került.
1945-ben egyedül került vissza Szegedre, mert a háborúban
a szüleit elveszítette.
A szegedi Kamaraszínházban, majd a Városi Színházban
játszott, de mellette Budapesten Darvas Szilárd és Gádor Béla
Szabad Nép elnevezésű kabaréegyüttesével jártak a gyárakba,
üzemekbe, kultúrházakba szerepelni.
Később Bárdos Artúr szerződtette a Belvárosi Színházba, ahol
az „Egy pohár víz” című darab ajtónálló szerepében aratott sikert,
és így ismerte meg nevét a fővárosi közönség és a kritika.
Mivel autodidaktaként került a pályára, ezután már elvégezte a
Színiakadémia továbbképző tanfolyamát is. Fáradozása megérte,
mert további szereplési lehetőséget is kapott a fővárosban.
Szerepeket kapott többek között:
1946–1947 Magyar, Madách és Művész Színház előadásaiban,
1947–1949 Madách Színházban,
1949–1950 Madách és Magyar Színház előadásaiban,
1950–1953 Ifjúsági Színházban,
1954 Petőfi Színházban,
1955–1960 Vidám Színpadon,
1960–1963 Jókai Színházban.

A háború okozta traumáinak feldolgozásában a sikerek
sem tudtak segíteni. Félt a rossz időtől, ősztől tavaszig
nem szívesen mutatkozott a hűvös utcákon.
„Ha novemberben kérdeznek tőlem valamit az utcán,
erre csak tavasszal válaszolok” – adomázott keserűen
barátai előtt.
Felesége Géczy Dorottya volt. Elváltak, de szoros, baráti
kapcsolatuk megmaradtak. Később tervezték, hogy ismét
összeházasodnak, ám betegségéből fakadóan öngyilkos
lett. Kiugrott József Attila utcai, hatodik emeleti lakásának
ablakából...
A Farkasréti temetőben nyugszik.