Amanna - Lennék Én Folyóvíz

Lennék én folyóvíz
Hegyi folyam árja
Ki darabos útját
Sziklák között járja
De csak úgy ha szeretőm
Kis halacska volna
Habjaimban úszna
Vígan lubickolva

Voltam én már sok minden
De mindig tőled távol
Mikor nem voltál velem
Az idő minket gyászolt
Elmeséli majd a jövő milyen is lett volna
A nagy történetet szövő
Sorsunk dalnoka

Ne félj még nem fogynak el az évek - Én maradok, maradok
Nem kell attól félned - Hogy feladom, feladom
Ne add rám a kabátom - Nem akarom, akarom
Hidd el csak azt bánom
Hogy vége egy napon

Lennék én vad erdő a
Folyó két oldalán,
Fergetegekkel a
Harcot kiállanám...
De csak úgy, ha szeretőm
Kis madárka volna,
Bennem ütne fészket
Ágamon dalolna.

Voltam én már sok minden
De most már ez maradok
Nekem semmim sincsen
Csak szavaimmal szolgálhatok
Elmosódott emlékeim
Kitisztulnak veled
Felszáradt könnyeimmel

Ne félj még nem fogynak el az évek - Én maradok, maradok
Nem kell attól félned - Hogy feladom, feladom
Ne add rám a kabátom - Nem akarom, akarom
Hidd el csak azt bánom
Hogy vége egy napon

Lennék felhődarab,
Összetépett zászló,
A vadontáj fölött
Fáradtan megálló...
De csak úgy, ha szeretőm
Az alkonyat volna,
Búshalovány arcom körül
Pirosan ragyogna.
Írtam ezt neked